Harsonás bolondok

Lázadsz, mikor bűnösök ítélnek el,
bilincsbe ver fegyenc, gályarab.
Lángoló keresztek tűzben fénylenek,
orkán pusztít és döghalál arat.

Mit ér a törvény, ha köt is, meg oldoz,
ráolvasás van csak, korbács, ima.
Kidőlt lovakat halálba ostoroz
sok csörgősipkás bárgyú múmia.

Bajra botfülű harsonás bolondot
játszanak itt az okos komondorok,
te meg csaholsz, magadban haragszol.

Testedet csontszelek, éhező hordák
habzsolják, mint az ég vér-sárga holdját
a kelő nap, míg a vészharang szól.