Belőled sajdulok ki

• Türelmed idegszálaidra
• fűzött gyöngysor,
• csendszólam a zajban,
• lélekgyóntató ima,
• hajnalt hozó harangszó,
• ahogy haza vársz
• s ajtót nyitsz előttem.
• Nem játszod el soha
• a halhatatlan nagy halált,
• állsz szoborfényesen,
• mintha ég nyílt volna meg
• s fáj, hogy nem faggatsz
• Rám teríted szirommosolyod
• kijózanító illatát, s a szavak
• megigazulnak bennem.
• 
  
• Lator se menekülhet 
• keresztjéről, kit maga mellé
• választott az Úr, s általa
• megbánón üdvözült.
• Bűneim türelmedbe ojtom
• nemesedjen megszégyenülten.
• Hordozlak, tövisek közt          
• földi utamon, mint a glóriát.
• Belőled sajdulok ki
• s benned nyerek feloldozást.