MAGAMRÓL

Saját fotó
Hungary
Menthetetlen vagyok, örök optimista és menthető, ha átsüt felettem a nap s árnyék borul rám, emberbőrbe kötve kiadatlanul.

Keresés ebben a blogban

2014. máj. 7.

Az első műtét

A siker ízét nyaldosta a száj,
már tompult lobogása a láznak.
Műszerek, lámpák, kapcsok, tűfogók.
Egy sóhaj csak a stáb. Paroláztak.
Első műtétem ez volt, na, hogy ment,
kérdezte a doki izgatottan,
s körbenézett, mint a hadvezérek
a csatamezőn. Nos, milyen voltam.

Megszögelt két bordát, egyet kivett,
egy vakbelet is eltávolított.
Sikerült minden beavatkozás...
csak egy hibát követett el, így szólt
a főorvos hozzá, s vállon ragadta
mielőtt magától betelhetett .
Kolléga Úr, Ön elfelejtette
közben -váltani- a betegeket ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése