Hadd játsszak

Ébred a nap 
égbe harap
máris érzi a hátam
hajamba túr
száz karmos ujj
foglyul ejt izzó varázsa
szédelegnek
a fellegek
vérük ráhull a tóra
kelti a nád-
közti hadát
békákat ugraszt alóla

Fények után
kúszik az árny
habzsolná teli szájjal
fogyó ajka
még harapna
játszana a napsugárral
ó Istenem
enged nekem
hogy egy kicsit én is játsszak
amíg a fény
szívemig ér
fáklyaként az éjszakában