Hol a mennybolt ölel

Engedd
szabadjára lelkedet
tehetnek vele bármit
ha szabadságra vágysz
semmi meg nem ingat
szívedet tárd ki
hogy csodával töltse el
megsarcolt léted
álmaidat
viseld fájdalmát a könnynek

Emberi sors ez
nincs más
dicsérnek vagy ölnek
egyre megy
tűnő szemfényvesztés
vagy hallucinálás
mindkettő

Az fájjon csak
ha sok lesz a jussod
hagyatékod meg kevés
s az is feledhető

Bátraknál
bátrabb légy holtadig
mint a fény a kés hegyén
ha csontodig beléd hasít
vakság vagy felismerés
s ne alkudj meg soha
a napba hullj
ott vesse meg
Golgotás utad végén a sírt az Isten
ki szenvedésedet magához mérte

S ha csak egy folt leszel ott fenn
egy parányi fénylő jel
hol a mennybolt
magához ölel
már az is
megérte