Az első bűn

Az első bűnt a sóvárgás szülte
ott fenn édenlétünk hajnalán.
A megkísértés kígyó műveként
gyümölcsként lógott az almafán.

A férfi gyenge volt, a nő hiú,
s hitte, a báj csáberőt hozhat,
hatalmasabb lesz az Istennél is,
tudója minden jónak s rossznak.

Mondd Ember! Mért emelted fel kezed,
hogy a fáról gyümölcsöt vegyél.
Kárhozottá lett minden utódod,
manna sincs már, csak kegyelemkenyér.

S ma is éltet az örök kísértés,
legjobb falat torkodon akad,
nem riaszt el az édeni átok,
hogy a nő szeszélyét megtagadd.

Az első bűn ízét szádon érzed
csókjában, mikor öleled őt,
érte vétkezni, meghalni kész vagy.
Kérd Istent, ehhez adjon erőt..