Ősutód

Alap...és födém...)))

Seres László:
ŐSUTÓD

Jön, mosolyt görget, megosztja velem,
nyakamba mászva tornyosul fölém
génjeim ág-bogáig jobb-felem.
Alap vagyok, ő rajtam fal, födém.

Véremből sajdult, úgy vágyom sután
visszaálmodni magamat belé
gyermekéveimből egymás után,
hogy én lehessek ő. Ő meg én.

Csikófogaim rég elhullattam,
kézen fog, vezet szembe a Nappal.
A lét ízeire még fel se eszmél.

Csak néz, neki természetes rend ez,
örül, mikor jelenetet rendez,
s szól, most egy kicsit...nagyon szeressél.