Költészet Napjára...)))
Seres László:
ÖLES SZÓVAL
Mikor elment, még akkor se kellett.
Az tagadta meg, akit szeretett.
Mintha egy eltévedt gyerek volna,
játszik a sírból visszahajolva.
Gúzsba kötve nyirkos boltív alatt
szivárványt álmodik. Azt, hogy szabad.
Rendet tesz e csupa-csősz világban,
hol csókban is ostorcsordítás van.
Öles szóval, hallják élők, holtak,
üdvözültek és elkárhozottak.
S csak annyit kér, kik olvassák a versét,
ha hazudják is, kicsit szeressék.
Seres László:
ÖLES SZÓVAL
Mikor elment, még akkor se kellett.
Az tagadta meg, akit szeretett.
Mintha egy eltévedt gyerek volna,
játszik a sírból visszahajolva.
Gúzsba kötve nyirkos boltív alatt
szivárványt álmodik. Azt, hogy szabad.
Rendet tesz e csupa-csősz világban,
hol csókban is ostorcsordítás van.
Öles szóval, hallják élők, holtak,
üdvözültek és elkárhozottak.
S csak annyit kér, kik olvassák a versét,
ha hazudják is, kicsit szeressék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése