Hozsanna

Hozsanna Néked Semmi.
Megfoghatatlan.
Te tanítottál meg
Mindeneknek lenni,
hogy megmaradjak.
Fogtad a kezem,
Vezettél.
Nem is éreztelek.
Hittem neked,
hogy vannak még
földre szállt Istenek.

Az út hosszát mértem
erőmhöz, mi rám várt,
ha elfáradtam,
-csak a tenger háborog,
tép vitorlákat
lankadatlan-
s annyit léptem mindig,
hogy észrevegyenek
otthont sejtető partok,
simogatón biztató szelek.
S hazavárjanak akkor is,
ha a mindenekből
semmivé leszek.