Ékek

Nyugodjék meg,
ki ránk rontva
éket ver közénk.
Az ék intő jel-kép,
békét hoz harc helyett,
a kettészakadt fahasábon
s begyógyítja a sebeket,
hogy többé ne fájjon.

Kihunyt avartűz lett bennünk
minden idegen test.

Hiába küzd ellenünk sunyin
annyi más suttogva súgva,
ne szeresd, ő se szeret.
Megtesszük magunk, amit...
vagy fordítva akár.
A vágy elvakít,
határ...a nincs-határ.

És semmi meg nem rendít,
látod, együtt vagyunk.
Égethet tűz, gyötörhet szomj,
ha mennybe repít,
mikor az életbe
belehalunk.