Mikor verset olvasok,
verset írni volna kedvem,
mint a tűznyelő
lobogó vágyban.
Szomjam oltani
megálmodott Kedvesemmel,
akit sohase láttam,
mégis
lelkemből tör elő.
verset írni volna kedvem,
mint a tűznyelő
lobogó vágyban.
Szomjam oltani
megálmodott Kedvesemmel,
akit sohase láttam,
mégis
lelkemből tör elő.
De tudom, mindez hamisítvány,
a tűz, a szomj, a vers,
a sose látott
megálmodott Kedves,
ahogy elképzeltem.
S ha leírom,
nincs már.
a tűz, a szomj, a vers,
a sose látott
megálmodott Kedves,
ahogy elképzeltem.
S ha leírom,
nincs már.
Mikor verset írok,
verset olvasnék vele. Ketten.
verset olvasnék vele. Ketten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése