Ördög és pokol

Nem kell szólnod, míg csend honol,
a fény rést üt a lombokon,
s a széthasadt égkupolán
kikönyököl a napsugár.

De szólj, kiálts, míg gaz zajong
véreddel átmosott zagyon.
Tudja meg, aki ki tőrbe csalt,
óriásként is törpe csak.

S ha szólni, hallgatni se mersz,
ördögből mind isten lesz,
s kegyként várod, hátha megáld…
Ha nem, akassza fel magát.

( Kép: M. Kass Judit )