Barkóbázom

Barkóbázom magammal
Az életem lett a tét
A volt kimondhatatlan
A lesz már néha félt
Bennem volt varázshegyek
Lobogó füstsörénye
Egy ujjnyi csak egy nyelet
Mintha az égig érne
Rákérdeznék hisz tudom
Mit hozhat a sors nekem
De félek ha kimondom
Már nem is veszíthetek