Útravalónak

Nem kell végigmondanod,
hogy mit akarsz,
mikor áld nyelved,
vagy perelsz velem.
Szemednek nyiladozó
csillagait,
s minden szavadat
már jól ismerem.

Mégis hiányzik a szó,
fáj ha hallgatsz.
Mondj jót, vagy rosszat,
hogy visszaszóljak.
S ha hív az őszi alkony,
terítsd rám a
megfáradt csendet
útravalónak.