Ne félj

Nem mondhatom el fájdalmam senkinek,
úgy járok a földön, mint egy idegen.
Holt tenger a szívem, szenvednie kell,
befelé csorog vére sebeimnek.

Csak én tudhatom, hogy lelkem mért remeg,
s mennyi vágyat fojtok vissza magamban
vajúdva a ki nem mondott szavakban.
Ne félj, nincs semmi baj, amíg féltelek.

Csak érezd, mennyit ér ez a hallgatás,
-a hangos szó üres dallamvarázs-
égbe kiált érted, mintha nem lennél.

Szavak helyett csend kell, ami visszatart,
ha fáj is a bűnömre kirótt malaszt.
Oldozz fel, még ha meg se érdemelném.