Ágyunk a hold

Bíbor a mennybolt
már elalélt
árnyat akaszt rá
földig a fény
köd üli keblét
vad paripán
este van
érett csend
a világ
harmatezüst tőr
döfte le őt
térden az éj
most fordul
a Föld

Jöjj ide drágám
bújj gyönyörűm
üstökös űrláng
kócos ölünk
ringat a felhő
csókol a szél
nincs többé már Ő
csak Te meg Én
csillag a párnánk
ágyunk a Hold
hajnalig
aztán
lesz
valahogy