Két
érzéketlen kéz.
Összekulcsolt élet.
Elhaló szorítás,
ahogy hozzám érsz.
Tiéd,
enyém.
Véred bennem csörgedez,
-már így lesz öröké ez-
mintha mindennap
újra s újra elégnénk.
Mondd,
mi lehet erősebb
ennél a sírig tartó
gyengeségnél.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése