Az adott szó

Az adott szó testünk, vérünk,
tisztaságunk, menedékünk.
Hatalmat ad, véd, kötelez,
szívünk vésett kőtömbje lesz,
s a szánk, ha szól, nem varjú száj,
üresen locsogó uszály,
buborék csak a habokban,
hol oktalan fel-felcsobban,
mint szétfröccsent szóbeszéd.
Nem is pletykázó cserfes szél.

Bilincsbe zárt szó intelem,
kétségben hitet így terem.
A sors formálja dallamát,
amíg szolgál, dalra vált.
Pokolra visz, vagy mennybe fel,
ha kimondtuk...hát úgy legyen.