Esti lázadás

Rendért kiált
brokát
selymével átszőtt
testén
az ég még.
Széthull a Nap
aranya,
mint aprópénz
a zsebből.
Hit és kétség
gyötör.
Meddig tündököl,
s mi lesz,
fény vagy árnyék,
amit itt hagy
a hamvadó
parázsból,
mikor végül
minden előzmény
s következmény
nélkül
beveri ablakát,
hogy lásson.

A sötétség.