Önző vagyok

Régen tajtékzó vad ló voltam én,
a hegyek csúcsáig nyargalásztam.
Ma fulladozom, s botorkálva járom
a völgyek ölét iramos lázban.

Önzőbb vagyok, s ahogy az idő múlik,
a szívverésem is szaporázom.
Magamnak álmodom a bércek ormát,
s itt lenn reggelre mind leigázom.