a vers a lanttal
magával ragadt
és szárnyára vett
s én odaadtam
magamat érte
mint a viharvert
daltalan vándor
Pedig nem is kérte
nem is kérte
Így találtam rá
én is észrevétlen
a szerelemre
hívó dalától
hol egybecsengve...
Nem is reméltem
nem is reméltem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése