Kit asszony szült

Akit asszony szült, mind rövid életű,
útját háborúk kísérik végig
bőven, ahogy bő a kénköves zápor.
Lassan vetik el, gyorsan beérik.

Átzsong a tavasz nyíló virágként
mézédes kelyhén észrevétlen,
s oly gyorsan hervad el, marad önmaga
árnyéka egy maréknyi fényben.

Ki adhat tisztát a tisztátalanból.
Senki. Gyarló itt minden ember.
A sorsa pehely, mázsányi a terhe.
Mégis örök, és legyőzhetetlen.

•