Mocsokban fetrengőn
a dagadt cent mosott dollárra vált
tónustalan susmus közt koncra epedőn,
s mint bégető bárány kiált sakált
a korgó gyomrú fenevad, míg éhes.
Az alku fennkölt, a tét vérre megy.
Hiába minden, a szó szövevényes.
Nem riaszt vissza erkölcs, félelem.
Bűnjel sincs, mit megfejthet jog, és erény.
Emésztő métely, észrevétlen ez.
Egyszer összetörik, mint a cserépedény.
Apró darabokra. Vége mégse lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése