Tavaszra várva

A kinyilatkoztatás
kevés
ha fagy csipkéz rajtunk
s hamisan csikordul
szájból a szó
felfal sejtenként
s megvakít mint a hályog
fertőzött gondolatfoszlány
panelelem
-semmit nem old meg-
mik voltunk
kik vagyunk
mivé leszünk

A sors használhat
revolvert érvként hogy értsük
az okot okozatot
szükségszerűen
véletlenül
vagy érvet revolverként-
hogy többre sarkalljon
a hit és erő

Törvény nincs kőbe vésve

Minden mozgásban van
kívül és belül
nincs gát
mely útját állná tavaszunknak
a szívben
ha indulnunk kell

Új álmok jönnek
 új ideálok
csak a test a régi összetörten is
őrzi a reményt
mint az elvetett mag
az életet
az ősi televényben