Elmélkedések

Seres László

január 2.


Ott kezdődik az év, ahol véget ér a varázslat…)

Seres László:
ELMÉLKEDÉSEK

A régi végét s elejét az újnak
megtanuljuk át-és túlélni.
Előbbit kicsit szomorkásan,
- sírva vigad magyar mód –
s fáj, hogy befejeztetett.
Az utóbbit derűvel,
„…most kezdődik a,
most kezdődik a” tánccal,
mikor éjfélt kondít
harang, óra, szív
s tele még a pohár,
hogy higgyünk hitetlenül,
ahogy hitehagyottak hisznek
a feltámadásban.

Előbb csak nekibúsulunk,
elsiratjuk az Ó évet.
Egy könnycsepp minden
távozónak jár.
Naptárunk megtelt, vége.
Nincs tovább. Időnk sincs sok
az elmélkedésre.
Magunkkal mérjük, ami volt.
Másokkal, ami lehetett volna
s vitatjuk, kié az érdem.
Ez az év is úgy megy el,
ahogy jön az újabb,
előbbi utóbbivá válva,
eggyel magát is megtoldva,
mint egy bűvös varázslat.
Illuzionista kézben.