MAGAMRÓL

Saját fotó
Hungary
Menthetetlen vagyok, örök optimista és menthető, ha átsüt felettem a nap s árnyék borul rám, emberbőrbe kötve kiadatlanul.

Keresés ebben a blogban

2016. júl. 7.

Perpetuum mobile



Szülők, gyerekek, szülők, gyerekek...)))
Seres László:
PERPETUUM MOBILE
Lassan elengedem két kezed.
Magadtól lépsz, mégis féltelek.
Tétován, sután,
kósza felhő jár
így a nyár után.
Totyogva pirinyó lábadon
virágba szökkensz az ágakon.
Tétován, sután,
illatár vonul
így a nyár után
Ma még itt vagy velem picinyem.
Hogyha itt hagysz, a Föld felbillen.
Tétován, sután,
esthajnal jár
így a nyár után.
Várnak szép álom-szőtt városok,
szívemen a jövőd átoson.
Tétován, sután,
ringó kalász jár
így a nyár után.
Indulj az útra, ha menned kell,
felnőtt lettél - látod - gyermekem.
Tétován, sután,
fénylő csillag jár
így a nyár után.
Lesz barátod, ellenséged is.
Kiálts, s meghallom, ha hívsz, segíts.
Tétován, sután,
őszi avar jár
így a nyár után.
Visszatérsz egyszer, a kör forog.
Gyermeked kezét már te fogod.
Tétován, sután,
s elindul ő is
majd a nyár után.

Tanácstalan tök(él)etlenség

Vérlázító agyrémes bürokrácia...)))
Seres László:
TANÁCSTALAN TÖK(ÉL)ETLENSÉG
Tudnák azt hogy mit
De nem tudják miért
S ha tudnák hogy miért
Nem tudják hogy mit
Tudnák hogy honnan
De nem tudják hová
S ha tudnák hogy hová
Nem tudják honnan
Tudnák hogy meddig
De nem tudják merre
S ha tudnák hogy merre
Nem tudják meddig
Tudnák hogy kinek
De nem tudják mivel
S ha tudnák hogy mivel
Nem tudják kinek
Tudnák hogy mennyit
De nem tudják hogyan
S ha tudnák hogy hogyan
Nem tudják mennyit
Mert tudni tudnák
De nem tudni a jobb
S ha mégis jobb tudni
Akkor se tudják
(Kép: Internet)

Kő kövön



"Bizony mondom néktek, nem marad itt kő kövön,
mely le nem romboltatik (Máté 24)

Seres László:
KŐ KÖVÖN

Nemzet támad nemzet ellen,
országok népe hadba lép.
Éhínség pusztít,
döghalál arat.
Hold se fénylik már, nap se kél.
Gyűlölet gyúl - menthetetlen -
s a felszított szenvedély
gyilkolni buzdít
a kereszt alatt.
De tudd Ember, nem ez a vég.
Hamis krisztusok, pogányok
kísértik meg Isten tettét
a mindenségben,
mint csodatevők,
s elhiszi a hitetlen nép
az angyalarcú sátánok
életmentő leheletét
holtan is, térden.
A nincs levegőt.
De tudd Ember, ez se a vég.
Bizony mondom, így kell lenni.
Szenvednetek kell mindenér'
hogy, aki erős
- akár a szikla -,
vihartüze se tépje szét.
Üdvösségre ott fog lelni,
hol a bűnös kishitűség
kórja felett győz,
s hozzám majd, mint a
tékozló fiú... visszatér.
Tudd meg Ember, az lesz a vég.
(Kép: Internet)

2016. jan. 31.

Jó lenni Embernek

Jó lenni Embernek - azt mondják -, Uram.
Mások kegyeit mégse keresem.
Hamis istenektől el nem ájultam.
Mi sokan vagyunk, ők meg kevesen.
Szót facsarnak, dünnyögnek, ahogy vásott
kölykök szánkba rágva, hogy mi történt.
Bűnük, hogy elhiszik a (gl)óriások,
Ősi jussuk nekik az öröklét.
S hogy nem kellesz nekik, észre se veszed
a világot faló éhes termeszek
között, hol jog, rend, hatalom elrettent.
Rád hivatkoznak újabb ezer évig
magad ellen, míg álmaik beérik.
S áldják az elvetett magot. Az Embert.

Nők

Egyik szeret,
másikat szereted.
Egyszerű ez,
mint a kétszerkettő.
Meghalsz azért,
akinek nem kellesz.
S elfelejted,
ki nem feledhető.

Nihil nimis

Ó áldott semmittevés
-vallod beavatottan-,
s kínjai közt érleled
szétfutó napjaid.
Tékozló arculcsapás
tett nélkül a szándék.
Indulnál, mint a nyíl
felajzottan, mindig.
Tegnap, ma és holnap.
A kérdést, hová, minek,
soha fel se teszed
se magadnak, se másnak.
Jól van úgy, ahogy van.
Nem érdekel a válasz,
így csodás az Élet.
Valahová végül
úgyis megérkezel.
(Kép: Internet)

Ne várj

Ne várj többet az égig érő fáktól.
Ne várj, ha szédít rügyfakasztó mámor,
elég a csókja, teste, óvó karja,
ha érett gyümölcsét neked ringatja.
Ne várj többet, ha gyarló mód csak várod.
Ne várj, ha félsz feladni sok-sok álmod.
Aki új hittel ébredni se képes,
elvetélt jussa sovány fizetség lesz.
Ne várj többet, hajts fejet kelő napnak.
Ne várj, ha tévhiteid elragadnak,
s azt hiszed, a sekélyes folyómedret
víz felett járhatod, ha úgy van kedved.
Ne várj többet egy lángra gyúlt szikrától.
Ne várj szerelmet, míg szívekkel játszol,
s van, kit felültetsz, s van, aki felültet.
Magadat add, s lesz jövőre is ünnep.
Ne várj többet, mert nem lehet csak várni.
Ne várj, indulj el, s merj hazatalálni,
akkor is, ha az év gyötrelmet hoz rád.
A véredből vétetett ez az ország.
Ne várj többet, míg álmodni mersz nagyot.
Kiterítő fagy foglya vagy, tetszhalott.
S mégis, ha érzed, közeleg a veszted,
Vidd tovább a válladra vett keresztet.